Zachar József hadtörténész egyik korábbi könyvéről már írtam egy véleményezést. Amíg a Habsburg uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792 egy komoly és jelentős szakmunka lett, a Hunyadi Mátyás és kora egy nagyon furcsa, néha nehezen érthető összefoglalója lett a magyar történelem egyik legfontosabb uralkodójáról. Zachar József vitathatatlanul jól ismeri a kort, és nagyon alaposan is utánajárt a Mátyás uralkodását megelőző időszaknak, I. Zsigmondtól egészen Mátyás megkoronázásáig.
A kevesebb, mint 100 oldalas monográfiában látszik, hogy amennyire lehet, a sokoldalúságra törekedett. Bizonyos történetekről korábban nem volt annyi ismeretem, amilyen jól és közérthetően a szerző itt leírja: így például, amikor Luxemburgi Erzsébet kilopta az országól a Szent koronát, vagy Frigyes német-római császár harcai Mátyás ellen.
A szerző igyekezett Mátyás uralkodását sok szempontból bemutatni, bár elsősorban a politika- és a hadtörténet kapott igazán hangsúlyt. Mégis úgy éreztem, Mátyás hadseregéről jóval többet is el lehetne beszélni, és azokat rajzos illusztrációkkal ellátni. De az ember még így is kap egy jól átfogó képet a kor harcairól, a déli végvárrendszer kiépítéséről, és a diplomáciai harcokról is.
Negatívumként éltem meg azonban, hogy Zachar olykor nagyon hosszú és adatokban túltengő, körmondatokban fogalmazza meg olykor elbeszélését, ami miatt nagyon olykor nehéz volt követni, mit is szeretett volna eredetileg elmondani. A másik problémám azokkal az elemekkel volt, amikor a szerző olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek csupán elméletként léteznek, de mégis tényállításként fogalmazza meg. Tényként tartja Dugovics Titusz önfeláldozását, akinek létezését sosem sikerült megállapítani, ahogy tényként írja le azt, hogy Hunyadi János, Mátyás apja Luxemburgi Zsigmond király törvénytelen fia, holott ez sem bizonyították azóta sem. A könyvben bizonyos képi ábrázolások bántóan a szöveget törik meg, bizonyos képek pedig azért voltak problémások, mert a hozzá kapcsolódó témáról nem is esik a könyvben szó. Erre jó példa egy ábrázolás Janus Pannoniusról, aki talán a könyvben nem is lett megemlítve, vagy egy térkép a humanizmus és a reneszánsz elterjedéséről Magyarországon, amiről egyáltalán nincs szó.
Nehéz volt megérteni, milyen koncepcióval született meg Zachar József könyve Mátyásról. Jól leírja életének fontos pillanatait, az előzményeket és a halál utáni magyar királyság helyzetének megváltozását, de a címben szereplő korról csak bizonyos szeleteket kapunk. De ha új ismereteket szeretnénk Mátyás külpolitikájáról, trónjáért való küzdelmeiről és a törökellenes harcokat motiváló nagyobb politikai akcióiról, Zachar József könyve jó ismereteket adhat. Ennek ára azonban az olykor tömény megfogalmazás.
Berkes Márton
