Brian Bosworth (1942-2014), angol történész az Oxfordi egyetemen doktorált, majd több egyetemen, Angliában az Egyesül Államokban és Ausztráliában is professzori minőségében dolgozott, elsősorban az antik korszak kutatójaként. 1993-ban írta meg a címben említett monográfiáját, amely a legnagyobb segítséget nyújtotta számomra is abban, hogy III. Alexandrosz hadjáratait alaposan megismerhessem és saját hadtörténeti következtetéseket vonhassak le a blogomban írt tanulmányaimban.

A szerző ugyanis a lehető legmagasabb színvonalon, a legátfogóbb történetet igyekezett bemutatni a makedón hadvezérről. De művében nem csak a hadvezér élete és hadjáratai kerülnek bemutatásra, hanem a kor, amiben élt. Nem mellékes az a tény sem, hogy Bosworth támaszkodik kora újabb kutatásainak eredményeire is, azokat prezentálja és belehelyezi saját elbeszélésébe.

Műve két nagyobb részből áll. Az első, egyben a hosszabb rész Nagy Sándor hódításait mutatja be, politikáját és az ehhez szorosan kapcsolódó egyéb ismereteinket, ami segít megismerni a kort, és az adott helyszínek világát. Mert a szerző nem csupán Nagy Sándor életének egyes részeit mutatja be, hanem az adott hely politikai, gazdasági és kulturális világát is, akár Makedóniáról, Hellászról, Perzsiáról vagy a távolkeletről esik szó.

A hadjáratok leírása is elképesztően részletes. Bosworth nem spórolta meg a fáradságot, hogy alapos kutatásnak vegye alá Nagy Sándor útvonalát. Olykor mások kutatásaira támaszkodva, olykor saját számításai szerint igyekszik ismertetni az olvasót arról, adott időszakban hol menetelhetett a makedón hadsereg, és milyen katonai célok szerint tevékenykedtek a hadjárat adott időszakaiban. Nagyon alapos földrajzi leírásokat is kapunk, hogy jobban megérthesse az olvasó a katonai események ok-okozati összefüggéseit. Ez annál is inkább figyelemreméltó teljesítmény, hogy olykor a korabeli források is ellent tudnak mondani egymásnak. Bosworth mégis leírja a saját következtetéseit, miközben jelzi, hogy az egyes ókori történetírók között hol nincs egyetértés az események leírásánál. És habár művében a hangsúly hadtörténeti események leírásán van, olykor a fontos politikai, kulturális és vallási kérdésekre is igyekszik választ adni, hogy minél jobban megérthesse az olvasó a kort és a benne élő népek gondolkodását. Jó példa az ilyen, hosszabb elemzésre, amely nem katonai téma, amikor a makedón vezetésben vita tárgya lett proszkünészisz alkalmazása, vagy a király elleni lázadások körülményei.

A könyv második részében olyan tanulmányok kapnak helyet, amelyek nem szigorúan véve Nagy Sándorhoz kapcsolódnak, hanem a korszakhoz. Több fejezet mutatja be Hellászt és városállamainak politikai berendezkedését a Kr.e. 4. században, a meghódított birodalom közigazgatását, általában a makedón hadsereget, és egy utolsó fejezetben a Nagy Sándorról vallott isteni felfogást.

A könyvet egy nagyon részletes függelék zárja, amely útmutatást nyújt a rövidítések megértésére, két fejezet egy-egy esettanulmány kapcsán mutat be még kérdésköröket, végül egy részletes bibliográfiát kapunk, köztük az ókori források értékelésével. A könyvet végül egy tárgy- és térképmutató zárja le.

Ez utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy egy ennyire részletes leírás esetében én hiányoltam a több térképet. Majdnem minden fontos hadszíntér kapott egy-egy térképmellékletet, de az olvasó még így sem tudja minden esetben behatárolni, hogy hol lehet elhelyezni a megemlített helyszíneket.

Ettől az egyetlen hiányérzettől eltekintve A. B. Bosworth egy felbecsülhetetlen értékű művet alkotott meg minden olyan érdeklődő számára, aki a lehető legmélyebben szeretné megismerni Nagy Sándort, hódításait, birodalmát és hatását a történelemre.

Berkes Márton